Gyurikám, ki olvas ma már verseket?- mondta fölényesen egy kiadó Faludy Györgynek- 1937-ben.

Nos, az emberek azóta is olvasnak, nemcsak verseket, hanem mindent, kivételes esetben még szépirodalmat is. Én magam is az olvasásért rajongó emberek közé tartozom, s biztos vagyok abban, hogy NEM VAGYOK EGYEDÜL.

Az olvasásnak pedig testvére az írás, tehát írni is szeretek, jó testvérek nem válnak egymástól- legalábbis lélekben nem.

Úgyhogy nagyon röviden leírom a véleményem arról, amit olvasok. Ha egyetrtesz, bólint, ha nem értesz egyet, csóváld a fejed, a lényeg az, hogy: olvass. Legyen életed része a Könyv.  Ha jól emlékszem, Szép Ernő írta, hogy az olvas igazán, aki úgy olvas, mintha az lenne a hivatása.

Kis technikai kérdés: sokat gondolkodtam azon, hogy az elbeszéléskötetekben szereplő elbeszéléseket könyvként, vagy pedig külön- külön elbeszélesékként kezeljem-e. Végül úgy döntöttem, mivel ezek a művek eredetileg külön-külön jelentek meg, itt is úgy fogok róluk írni. Ugyanez igaz a versekre és az újságcikkekre is, bár, természetesen, hagyon magamnak egy kis szabadságot ez ügyben. Kérem az Olvasót, nézze el következetlenségeimet. Elvégre irodalom ez, nem katonai felvonulás.

Hát, ez volt a beköszöntő. Vagy valami olyasmi...

G.Bálint Péter, szerkesztő

Debrecen, 2009.02.04.

---

 

Oldal: Az Olvasóhoz
Könyvekről-röviden - © 2008 - 2024 - bibliothek.hupont.hu

A Hupont.hu weboldal szerkesztő segítségével készült. Itt Önnek is lehetséges a weboldal készítés.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat